bár a szeplőim azon kevés dolog közé tartoznak, amit kedvelek remekbe szabott földi porhüvelyem kapcsán, eltávolításuk kétszázharmincadik népi módszerének olvasása után (kedvenc: kend be zsírral/tejjel és nyalasd le egy macskával - bizonyára elképesztően cuki, ahogyan egy macska akkurátusan körbenyalja a fejed, gondosan ügyelve, hogy egy négyzetmilliméter se maradjon ki) szinte kedvet kaptam, hogy némelyiket teszteljem magamon. na persze ha működne, nyilván rögvest valami ronda átkot szórnék az adott cikk írójára, illetve az egész babonás, magyar, századfordulós parasztságra, retrospektíve. keresek is valami hatásosnak látszót, sosem lehet tudni.

(angyalok meg szentek persze nincsenek, mennyivel egyszerűbb lenne, ha ők gyógyítanák a nyavalyatörést vagy a szerelmi csalódást és nem a porrá tört lószar, meg az éjfélkor felszedett lábnyom.)