hála Marika módszeres rábeszélésének, a remek társaságnak és a magamnak mantraszerűen ismételgetett "ne légy már ilyen balfasz" típusú felszólításoknak, múlóban a néptánc-fóbiám, amit hosszú évek kitartó munkájával nevelt(ek) bennem Pécs(en), főleg. minden héten becsületesen elmegyek táncpróbára tehát, s lehet, hogy végül elfogadható szinten megtanulom kezdetnek a palatkait. nagyot dobna az önértékelésemen meg az önbizalmamon.

nem elhanyagolható szempont emellett az sem, hogy a próbák remek alkalmat nyújtanak (többek között) arra is, hogy feltűnésmentesen (mondjuk) kézen fogjak egy-egy szekszi fiatalembert. utóbb ezt már sikerült némi zavarbajövésekkel is párosítanom, de ezt remélhetőleg ki lehet küszöbölni.